A Függetlenségi Háborút megelőző kulcsfontosságú epizódok
1763 Anglia győzedelmeskedik Franciaország fölött a Hétéves Háborúban, ezzel az gyarmati államok megszabadulnak a Francia fenyegetettségtől. Anglia egy sereg importált cikkre vámot ró ki majd csak a heves tiltakozás és bojkott hátására vonja vissza. Egyedül a tea behozatala volt kivétel ez alól .
De a szikra lángra lobbantotta az indulatokat a nép parlamenti önképviseletet követel. Jelszavuk, „No taxation without representation” (Képviselet nélkül adót sem fizetünk)
De a szikra lángra lobbantotta az indulatokat a nép parlamenti önképviseletet követel. Jelszavuk, „No taxation without representation” (Képviselet nélkül adót sem fizetünk)
1770-ben történt a híres „Boston Massacre” (Bostoni vérengzés) amikor is egy felbőszült tömeg körbefogta a Brit hadsereg járőr alakulatát, azok a tömegbe lőttek, megölve öt embert.
1771-ben. Észak Karolinában népfelkelés volt, a Brit hadsereget hívták a felkelés elfojtására, azok elfogták a felkelés néhány tagját, majd tizenhárom felkelőt kivégeztek.
1772-ben. Két kiemelkedő szabadkőműves, John Brown és Abraham Whipple Rhode- Islanden elfoglalta és felgyújtotta a vámhatóság egyik hajóját.
A Bostoni Szent András páholy
A brit adórendeletek elleni, „bostoni teadélután” néven elhíresült demonstrációt a Szent András Páholy tagjai szervezték, akik között olyan hírességeket találunk, mint Samuel Adams vagy Paul Revere. A Páholy amely a bostoni Green Dragon, (Zöld Sárkány) Tavernában találkozott, nem maga szervezte meg a „teadélutánt”, tagjai egy Casus Pro Bono Publico nevű klubbot alapítottak, melynek vezetője Joseph Warren, a Páholy Nagymestere - a későbbi massachusettsi Nagymester - lett...
Mi is történt Bostonban, 1773-ban. A helyi hatóságok elfogadták a „Tea Act” nevezetű beterjesztést, hogy megvédjék az East India Company-t a bankcsődtől. Ezzel megnyílt az út a cég számára, hogy vám nélkül kirakodhassák és természetesen legálisan értékesíthessék kereskedelmi hajójuk a Dorthmouth rakományát. Miután nagy mennyiségről volt szó ez teljesen monopolizálta volna a tea üzletet és leverte volna az árakat, aminek sem a legális tea kereskedők sem a csempészek nem örültek.
1771-ben. Észak Karolinában népfelkelés volt, a Brit hadsereget hívták a felkelés elfojtására, azok elfogták a felkelés néhány tagját, majd tizenhárom felkelőt kivégeztek.
1772-ben. Két kiemelkedő szabadkőműves, John Brown és Abraham Whipple Rhode- Islanden elfoglalta és felgyújtotta a vámhatóság egyik hajóját.
A Bostoni Szent András páholy
A brit adórendeletek elleni, „bostoni teadélután” néven elhíresült demonstrációt a Szent András Páholy tagjai szervezték, akik között olyan hírességeket találunk, mint Samuel Adams vagy Paul Revere. A Páholy amely a bostoni Green Dragon, (Zöld Sárkány) Tavernában találkozott, nem maga szervezte meg a „teadélutánt”, tagjai egy Casus Pro Bono Publico nevű klubbot alapítottak, melynek vezetője Joseph Warren, a Páholy Nagymestere - a későbbi massachusettsi Nagymester - lett...
Mi is történt Bostonban, 1773-ban. A helyi hatóságok elfogadták a „Tea Act” nevezetű beterjesztést, hogy megvédjék az East India Company-t a bankcsődtől. Ezzel megnyílt az út a cég számára, hogy vám nélkül kirakodhassák és természetesen legálisan értékesíthessék kereskedelmi hajójuk a Dorthmouth rakományát. Miután nagy mennyiségről volt szó ez teljesen monopolizálta volna a tea üzletet és leverte volna az árakat, aminek sem a legális tea kereskedők sem a csempészek nem örültek.
November 29-én és 30-án tüntetések voltak a kikötőben emiatt és a hajó nem tudott kirakodni, hetekig a kikötőben vesztegelt. December 16-án a kolonisták egy csoportja Mohawk Indiánoknak álcázva magukat felmentek a hajóra és az egész rakományt 342 láda teát a kikötő vizébe dobták (akkori pénzben ez kb Ł10.000 volt). Ez volt a híres „Boston Tea Party” nem volt lövöldözés, nem volt vérontás ez inkább volt egy felnőtt csíny mint forradalom, mégis ezt az aktív polgári engedetlenséget jelölik az Amerikai Függetlenségi Háború kezdetének.
A tábori páholyok hatása
A Függetlenségi Háború alatt szembenálló Angol és Amerikai hadsereg mindkét oldalán voltak szabadkőművesek. Természetesen nem sok amerikai telepes olvasta Locke, Voltaire, Diderot vagy Rousseau műveit úgymint mint a másik oldalon, az Angol hadsereg katonái közül sem. De mégis, a szabadkőműves ideológia gyökeret eresztett. „The Right of Man” („Az Emberi Jogok”) koncepciója megfogant, úgymint az igény is egy jobb, igazságosabb társadalom kialakítására.
A Függetlenségi háború
Neves történészek szerint, az Amerikai Függetlenségi Háború kulcskérdése a mai napig megválaszolatlan. Ha igen, hogyan és miért választotta Anglia a háború elvesztését?
Ezt a háborút nem az Amerikai kolonisták nyerték meg inkább az Angolok vesztették el.
Történészek által bizonyított tény, hogy az Angol hadseregnek megvolt a kapacitása és lehetősége a háború megnyerésére, mégsem mozgósították a rendelkezésükre álló haderőket. Úgy tűnik, hogy az Amerikaiak kolonisták az Angol erők szándékos vagy nem szándékos, esetleg hibából elkövetett távolmaradása miatt nyerték meg a háborút. Természetesen, ezt a kevésbé hősies variációt az Amerikaiak nem szeretik elismerni.
Szabadkőműves lojalitás
Rengeteg epizód utal arra, hogy a két egymással szemben álló hadsereg katonái a háború alatt a masonic segély hívásra vagy jel-re, - még ha az az ellenség oldaláról is jött - katonai kötelességük teljesítése elé helyezték szabadkőműves esküjüket és bajba jutott testvérük segítségére siettek. Ha másképp nem, titokban.
A tábori páholyok hatása
A Függetlenségi Háború alatt szembenálló Angol és Amerikai hadsereg mindkét oldalán voltak szabadkőművesek. Természetesen nem sok amerikai telepes olvasta Locke, Voltaire, Diderot vagy Rousseau műveit úgymint mint a másik oldalon, az Angol hadsereg katonái közül sem. De mégis, a szabadkőműves ideológia gyökeret eresztett. „The Right of Man” („Az Emberi Jogok”) koncepciója megfogant, úgymint az igény is egy jobb, igazságosabb társadalom kialakítására.
A Függetlenségi háború
Neves történészek szerint, az Amerikai Függetlenségi Háború kulcskérdése a mai napig megválaszolatlan. Ha igen, hogyan és miért választotta Anglia a háború elvesztését?
Ezt a háborút nem az Amerikai kolonisták nyerték meg inkább az Angolok vesztették el.
Történészek által bizonyított tény, hogy az Angol hadseregnek megvolt a kapacitása és lehetősége a háború megnyerésére, mégsem mozgósították a rendelkezésükre álló haderőket. Úgy tűnik, hogy az Amerikaiak kolonisták az Angol erők szándékos vagy nem szándékos, esetleg hibából elkövetett távolmaradása miatt nyerték meg a háborút. Természetesen, ezt a kevésbé hősies variációt az Amerikaiak nem szeretik elismerni.
Szabadkőműves lojalitás
Rengeteg epizód utal arra, hogy a két egymással szemben álló hadsereg katonái a háború alatt a masonic segély hívásra vagy jel-re, - még ha az az ellenség oldaláról is jött - katonai kötelességük teljesítése elé helyezték szabadkőműves esküjüket és bajba jutott testvérük segítségére siettek. Ha másképp nem, titokban.
A Függetlenségi Nyilatkozat
A Nyilatkozatot a háború záró akkordjának nevezhetjük, az abszolutizmus és a feudális rend elleni harcra lelkesített, ebben rejlik nagy történelmi jelentősége. Ez az alapvető emberi jogok nyilatkozata, ami joggal tekinthető az amerikai történelem forradalmiságáról tanúskodó okmánynak, de az Amerikán kívül eső világra is, mert leírták és törvénybe foglalták benne azt a súlyos következményű mondatot: miszerint minden ember szabadnak és egyenlőnek született. Lafayette márki, aki részvett a háborúban, két táblát akasztott ki a szobájában, az egyiken az amerikai emberi jogok nyilatkozata volt, a másik teljesen üres volt alatta a felirattal, a „Franciák emberi jogai”
A Nyilatkozatot, 1776 Július 4-én aláírók közül az alábbiak voltak szabadkőművesek: William Hooper, Benjamin Franklin, Matthew Thornton, William Whipple, John Hancock, Phillip Livingstone és Thomas Nelson... csak négy embernek kellett volna elhagynia a helyiséget, és a megmaradó gyülekezet több mint elegendő lett volna egy Harmadik Fokozatú Szabadkőműves Páholy munka megtartásához.
Philadelphiában harangzúgás kíséretében felolvasták a Nyilatkozatot, ezt istentisztelet követte, a város ünnepi díszbe öltözött. A tizenhárom állam szolidaritásának jeléül 13 sortűz dördült el... 1776. július 4-e a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának napja - az amerikai nép nemzeti ünnepnapja lett.
A Nyilatkozatot, 1776 Július 4-én aláírók közül az alábbiak voltak szabadkőművesek: William Hooper, Benjamin Franklin, Matthew Thornton, William Whipple, John Hancock, Phillip Livingstone és Thomas Nelson... csak négy embernek kellett volna elhagynia a helyiséget, és a megmaradó gyülekezet több mint elegendő lett volna egy Harmadik Fokozatú Szabadkőműves Páholy munka megtartásához.Philadelphiában harangzúgás kíséretében felolvasták a Nyilatkozatot, ezt istentisztelet követte, a város ünnepi díszbe öltözött. A tizenhárom állam szolidaritásának jeléül 13 sortűz dördült el... 1776. július 4-e a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának napja - az amerikai nép nemzeti ünnepnapja lett.
ajánlott linkek:
http://mek.oszk.hu/02200/02256/02256.htm (függetlenségi nyilatkozat szövege magyarul)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése