2007-04-26

GO-EST meghívó és sajtóanyag



hírek

Az alant közölt dokumentumokat adtuk ki, április elején a sajtó számára, háttéranyagként, a "GO-EST" konferencia kapcsán.

Közlemény a sajtó számára
KÖZLEMÉNY

Európai jelentőségű, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartanak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkőműves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkőműves szervezetek vezetői, képviselői tanácskoznak a szabadkőművesség esélyeiről, lehetőségeiről napjaink megváltozott körülményei között. A találkozón jelen lesz Európa* legnagyobb –mintegy hatvanezer tagot számláló–, szabadkőműves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, J-M. Quillardet is. A konferencia a tervek szerint közös közlemény kiadásával zárul.
Az esemény szervezői április 20-án, pénteken 14.45-kor sajtótájékoztatót tartanak.

* (helyesen Lalo hozzászólása nyomán : az európai kontinens)



Háttéranyag a sajtónak
A magyar szabadkőművesség története

A magyar szabadkőművesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, első konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elő a páholyok rendőri felügyeletét. A szabadkőművesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc és Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Rend 1871-ben alakult. Első tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság ismét nyilvántartásba vette (kulturális egyesületként), és engedélyezte törvényes működését. A Francia Nagyoriens 1992-ben – a múlt századi pátensét megerősítve – rendünket a korábbi Nagyoriens jogfolytonos utódjának ismerte el. A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jó erkölcsű” férfit. Páholyaiba ugyan kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatokat ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal is.

A magyar szabadkőművesség első fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben (a szekularizáció élharcosa volt). A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fővárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentőszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás főmestere, Jászi Oszkár vezette be.

A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be működését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János (még belügyminiszterként). 1956 után emigráns magyarok hozták létre Franciaországban a magyar nyelvű Martinovics Páholyt, amely mintegy jogfolytonosságot biztosított a korábbi és a rendszerváltás után ismét legitimmé váló magyar szabadkőművesség között. Két francia és két belga rend támogatásával született újra a Magyarországi Nagyoriens. Az újrakezdés korántsem volt könnyű, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az az 1919-ben kialakult s mindmáig élő, főként szélsőjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó előítélet, amely Magyarországon a szabadkőművességet a lehető legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja.

Céljainkat ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszünk megfogalmazni, melynek szellemiségét a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholyunk működik, s nemzetközi súlyunkat mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkőműveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát. 2002-ben Európa valamennyi rendjének képviselői Keszthelyen velünk ünnepelték újraalapításunk tizedik évfordulóját. Jelenleg régiónk román, lengyel, cseh, szlovák és szerb testvérpáholyainak képviselőivel kívánunk eszmét cserélni arról, hogy e térség szabadkőművessége milyen válaszokat adjon a XXI. század új kihívásaira. Különösen sokat várunk a hozzánk hasonló helyzetben levő román rend küldöttségétől, amelyben a marosvásárhelyi magyar páholy tagjai is részt vesznek. Tanácskozásunkat megtiszteli jelenlétével a Franciaországi Nagyoriens (Grand Orient de France), az európai kontinens legnagyobb szabadkőműves szervezetének elnöke is.





2 megjegyzés:

Lalo irta írta...

Lalo hozzászólása az index forumon
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9027376


Lalo 2007.04.26 18:50:36 (3151)

Megjelent a Magyar Nagyoriens sajtóanyaga az április 21-ei konferenciáról:

GO-EST Közép- és Kelet-európai szabadkőműves találkozó.

Hát, mit mondjak. Elkeseredtem.

Most itt egy retusálás a magyar szabadkőművesség történetében, csak a másik oldalról. Szimbolikus szabadkőművesség nincs, nem is volt, vagy csak éppen említésre sem méltó? A legnagyobb európai nagypáholy a GOF (Grand Orient de France) 60 000 fővel. Európának ezek szerint nem része Anglia, vagy a 360 000 angliai UGLE (United Grand Lodge of England) tag nem szabadkőműves.

Szomorú.

szabadkőműves írta...

Kedves Lalo,
Valóban a cím megtévesztő, ugyanis a magyarországi szabadkőművességről ez alatt a cím alatt több irást kívánunk megjelentetni, így kapóra jött, amolyan alcímként.
Van kutatnivalónk a saját házunk táján, nem tisztem a közvetlenül nem ránk vonatkozó közelmúltról beszámolni, jeleztük: "A Magyarországi Nagyoriens a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik."
Egyébként ez a kérdés nem vetődött fel egészen az 1990-es évekig.

A létszámról ... jeleztem hozzászólásodat az anyagot összeállító társunknak.