Egy pár mondat erejéig szeretnék kitérni az Amerikai Egyesült Államok történelmének két kimagasló alakjára: Benjamin Franklin-re és George Washingtonra.
Benjamin Franklin, Phillips Russell, életrajzíró szerint „Az első civilizált Amerikai”
1706-ban született de saját kijelentése szerint csak 1718-ban kelt életre.
Talán a legfigyelemreméltóbb Amerikai aki valaha is élt. Autodidakta - összesen két évet járt iskolába nyolc éves kortól tizedik életévéig, ezalatt nyelvtant, írást és számtant tanult.
Rengeteg mindent próbált életében, volt nyomdász, író, kiadó, tanító, feltaláló, filozófus, humorista, köztisztviselő, diplomata és államférfi. Életrajzírói szerint mindenben tehetséges és sikeres volt.
A humorosan bölcs és filozofikus „Poor Richard’s Almanach” szerkesztői és kiadói munkájának sikerei után elmerült a politikái munkába.
Saját kiadású újságjában, The Pennsylvania Gazette-ben jelentette meg az első - általa dokumentált - cikket, a Freemasonry in North America; (Szabadkőművesség Észak-Amerikában) Franklin írása általánosságban beszámol a szabadkőművességről, arról is hírt adott, hogy több Szabadkőműves Páholy alakult a provinciában.
Franklin 1731 februárjában lett Szabadkőműves. 1734-ben Pennsylvania Nagymesterévé választották. Ugyanebben az évben kiadta - Amerikában az első - szabadkőművességgel foglalkozó könyvet, Anderson Szabadkőműves Alkotmányát.
Szerepet vállalt a függetlenség kivívásában aminek egyik vezéralakja lett.
Az amerikai diplomácia sikereinek nagy része neki köszönhető, Párizsban mesterien játszotta az egyszerű polgár és a nyílt lelkű republikánus akkortájt oly kedves szerepét. Dísztelen ruházata, púderozatlan haja, szerény modora minden szalonban elragadtatást váltott ki. Platónnal és Catoval hasonlították össze, képét mindefelé árusították, úgy, hogy arca, - mint maga írta lányának -, éppolyan közismert lett, akár a Holdé.
Tárgyalásai nyomán a kolonisták támogatást kaptak a franciáktól, Ő írta alá 1783-ban a Versailles-i Egyezményt. Mint korábban jeleztem, egyik alkotója és aláírója volt az Egyesült Államok alkotmányának.
Franklinnel kapcsolatos magyar vonatkozás, hogy Heckenast Gusztáv kezdeményezésére a Wiegand-, Heckenast- és Landerer-féle vállalatokból alakult Könyvkiadó és Nyomdai Rt. Franklin nevét vette fel. Az 1873-tól működő kiadói részt 1950-ben megszüntették, a nyomdai része Franklin Nyomdaként jelenleg is működik.
(http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/franklin/magyarok.html)
Talán érdemes idézni Franklint ebben a mai „terrorizmustól” szorongó világban, akinek az volt a véleménye, hogy „If you give up liberty for security you deserve neither!” laza fordítása: „ha feladod a szabadságot a biztonságért, egyiket sem érdemled meg!” márpedig ma ez történik a világban, sajnos Amerikában is.
Érdemes gondolkozni, hogy mit miért adunk fel.
Benjamin Franklin, Phillips Russell, életrajzíró szerint „Az első civilizált Amerikai”1706-ban született de saját kijelentése szerint csak 1718-ban kelt életre.
Talán a legfigyelemreméltóbb Amerikai aki valaha is élt. Autodidakta - összesen két évet járt iskolába nyolc éves kortól tizedik életévéig, ezalatt nyelvtant, írást és számtant tanult.
Rengeteg mindent próbált életében, volt nyomdász, író, kiadó, tanító, feltaláló, filozófus, humorista, köztisztviselő, diplomata és államférfi. Életrajzírói szerint mindenben tehetséges és sikeres volt.
A humorosan bölcs és filozofikus „Poor Richard’s Almanach” szerkesztői és kiadói munkájának sikerei után elmerült a politikái munkába.
Saját kiadású újságjában, The Pennsylvania Gazette-ben jelentette meg az első - általa dokumentált - cikket, a Freemasonry in North America; (Szabadkőművesség Észak-Amerikában) Franklin írása általánosságban beszámol a szabadkőművességről, arról is hírt adott, hogy több Szabadkőműves Páholy alakult a provinciában.
Franklin 1731 februárjában lett Szabadkőműves. 1734-ben Pennsylvania Nagymesterévé választották. Ugyanebben az évben kiadta - Amerikában az első - szabadkőművességgel foglalkozó könyvet, Anderson Szabadkőműves Alkotmányát.
Szerepet vállalt a függetlenség kivívásában aminek egyik vezéralakja lett.
Az amerikai diplomácia sikereinek nagy része neki köszönhető, Párizsban mesterien játszotta az egyszerű polgár és a nyílt lelkű republikánus akkortájt oly kedves szerepét. Dísztelen ruházata, púderozatlan haja, szerény modora minden szalonban elragadtatást váltott ki. Platónnal és Catoval hasonlították össze, képét mindefelé árusították, úgy, hogy arca, - mint maga írta lányának -, éppolyan közismert lett, akár a Holdé.
Tárgyalásai nyomán a kolonisták támogatást kaptak a franciáktól, Ő írta alá 1783-ban a Versailles-i Egyezményt. Mint korábban jeleztem, egyik alkotója és aláírója volt az Egyesült Államok alkotmányának.Franklinnel kapcsolatos magyar vonatkozás, hogy Heckenast Gusztáv kezdeményezésére a Wiegand-, Heckenast- és Landerer-féle vállalatokból alakult Könyvkiadó és Nyomdai Rt. Franklin nevét vette fel. Az 1873-tól működő kiadói részt 1950-ben megszüntették, a nyomdai része Franklin Nyomdaként jelenleg is működik.
(http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/franklin/magyarok.html)
Talán érdemes idézni Franklint ebben a mai „terrorizmustól” szorongó világban, akinek az volt a véleménye, hogy „If you give up liberty for security you deserve neither!” laza fordítása: „ha feladod a szabadságot a biztonságért, egyiket sem érdemled meg!” márpedig ma ez történik a világban, sajnos Amerikában is.Érdemes gondolkozni, hogy mit miért adunk fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése